Mi történt?
2023.01.29-én napközben három lavina ment le a befagyott Veverkov (Mókuska) vízesésen és ki tudja hány a szomszédos Grósz-vízesésen. Ezen a napon négy magyar mászóparti mozgott a Veverkovon, kettő már a vízesés felett (Dékány – Kozma, Bódis – Bűdi), egy parti éppen mászta azt (Laczkó – Ambrus) és egy másik már az ösvényt taposta (Halmos – Német-Bucsi).
A Veverkovon lement lavinákat mindenki megúszta, a Grószon lement lavinában azonban két lengyel hegymászó, Marek Proskura és Michal Gryglicki, életüket vesztették.
A lavina előrejelzés aznap 1400 méter feletti nyugati, északi és keleti lejtőkön windslab problémát jelzett, romló tendenciával. Az előrejelzés ezért az 5-ös skálából a 2-es veszélyességi fokozatot kapta.
Beszámolók
„A második kötélhossz utáni standból vettük észre a kuloár felett kioldódott nagyra nőtt lavinát. Első gondolatunk a jég alatti hétvégi matiné volt a lavina érkezési zónájában álló toprope biztosító emberekkel. A jég függőleges, ezért a jégen lévő emberek felett átcsap az anyag.”
Videó a délutáni lavináról: https://www.youtube.com/shorts/TB3gps1N0ik
LAVINA!!!
„Próbáltuk ordítva jelezni a lentieknek. Eléggé megijedtünk, hogy mit csinálhatott lent egy ekkora lavina. Ez kb. délután kettőkor volt. Megpróbáltam hívni a 18300-at, de nem volt elég térerő a falban. Helikopter nem jött, így szépen lassan megnyugodtunk.
Gondoltuk, akkor már minden rendben. Lejött a cucc, így mi is nagyobb biztonságban tudunk majd leereszkedni mászás után a kuloáron. „
Később kiderült, hogy Laczkó Bálint barátaival ugyanekkor a jeget mászta:
“Ketten voltunk a jégen. Hallottuk, hogy ordítottatok, a biztosító emberek beszaladtak a fal tövébe, felettem átcsapott. Meglepően nagy volt, mindenkinek elvitte a cuccát.”
„Megmásztuk az utunkat. 16:30 – 17:00 között mindkét parti leereszkedett a falról és lement a kuloáron. A korábbi lavina miatt úgy döntöttünk, hogy nem a jégen, hanem attól balra fogunk leereszkedni a kuloár bal oldalán található ereszkedő gyűrűből.
Royjal kb fél órával később értünk le, mint Máté és Bálint. Még a kötelet húztam le a jégtől jobbra lévő cucc-depónál, amikor újabb lavina jött. A porhóban semmit nem láttunk, mindenki próbált a becsapódó hótömegtől távolabbra kerülni, elvetődni. Közben ordibáltunk, hogy megvannak-e a többiek!”
Megvoltunk!
„Válogatott káromkodások közben próbáltuk összeszedni magunkat, meg a cuccainkat, amikor felpillantottam a jégre: LAVINA!! – kiáltottam.
Két perccel később jött a következő adag, ami vagy egy percig tartott. Elvetődve vártam, hogy mikor vág hátba egy nagyobb adag hó. Gondolom a többiek hasonlóan…
Megint megúsztuk.
A kötelet ki tudtuk húzni a hó alól, de Roynak elfújta a pakolás közben földre tett, új sisakját. Nem is lett meg.”
Videó a falban lévő porról és Mátéról: https://www.youtube.com/shorts/wcuSDnHCtS8
Mi lehetett az oka?
Minden lavinajelenség mögött bonyolult meterológiai események láncolata áll, ezért előbb a historikus adatsorokat vizsgáltuk. Ehhez a Lomnici-csúcs adatsorait használtuk lévén a Nagyszalóki-csúcsnak nincs adatrögzítő állomása, de jellegükben (talán) hasonlóak.
A adatsor alapján megállapítható, hogy az elmúlt napokban komolyabb havazás nem volt. A hőmérsékleti adatok sem mutatnak komolyabb változást, végig stabilan fagypont alatti hőmérséklet volt. A több nap óta tartó kelet-délkeleti irányú párás szél január 28-án viszont irányt változtatott és a páratartalma is lecsökkent.
Elképzelhető, hogy a keleti-délkeleti szél napok alatt keresztbe hordta a Nagyszalóki-csúcs bonyolultan tagozott északi oldalát majd ezt az instabil réteget aktiválta valami, akár az északi szél, akár a rajta mászók mozgása.
Az sem zárható ki, hogy óriás spindriftekkel találkoztunk. A gerincen fújó szél az óriási lejtőtereken összehordta a havat, majd a tölcséreken keresztül időnként a kuloárokba öntötte. A kuloárok alatt helyezkednek el a különösen népszerű Mókuska- és Grósz-jegek is.
Ez már sosem fog kiderülni. Mindenesetre tanulságos az eset, amennyiben feltételezzük, hogy nem ember által kioldott lavinák voltak – ez esetben jelentősen eltérhet a fentebbi régiók és az aznapra kiadott veszélyességi fokozat (2) értéke.
Elkerülhető volt?
Az alapvető hiba az volt – ha már keresünk hibát – hogy felmentünk a kuloárba, tekintettel arra, hogy egy nappal korábban a Fátyol-torony mellett hasonló hóviszonyok között másztunk és meg is beszéltük, hogy fura, tartás nélküli állaga van a hónak.
A másnapi túracél kiválasztásakor szombat este mégsem mérlegeltük kellőképp ezt a szempontot. A Mókuska-jég és a felette lévő kuloár ugyanakkor az utunknak csak egy szakasza volt, és nem ítéltük kiemelkedő kockázatúnak.
A jég környéken vizsgált hóprofilból nem lehet releváns következtetéseket levonni a jég felett lévő óriási több négyzetkilométeres gyűjtőterületre vonatkoztatva. A változatos terepstruktúrák teljesen másképp viselkednek. Rendszeresen visszatérő ember esetleg megfigyelések alapján jó eséllyel tippelhet, de kb. ez a maximum.
Mik a tanulságok?
Előjelek:
Mikor mész a falhoz:
- Milyen a hó szerkezete?
- Pereg-e fentrol valami?
- Fúj-e a szél? A hegycsúcsokat is érdemes nézni, van-e hózászlójuk?
- Van-e friss lavinanyom, friss lavinafolyások máshol?
- Historikus adatsor elemzése és tudás az adatsor értelmezéséhez
A Tatry.nfo-n a Královsky zlab-ot javasolják lejövetnek. Határozottan rosszabbul mutat, sokkal több kioldási forrása van.
A Veverkovos csapataink ihatnak egyet a saját egészségükre.
SKOL!
Irodalom:
A Szlovák Hegyimentő Szolgálat jelentése a balesetről: https://rescueservice.sk/?p=10018&fbclid=IwAR1LKlF9QG0WfHaIvB7ey-uBcjwM9vybzyeBelUP2e1OsMLu3Q8SYhoezLw