Csiki Chaukhi

Leírom egybe az egészet, jó lesz az.
Csanáddal a reptéren találkoztam, az előző heti Kazbekes bérelt kocsi visszajuttatása után. Augusztus 21-től Kazbegiben az előrejelzéseket nézegetve vártuk a szebb időt, amikor fel tudunk költözni a “Paid camp” dombokhoz és lemeztetős buszmegállókhoz kb. 8-10 napra elegendő kajával és persze mászószerkóval.


Addig persze kinéztünk a közeli Arsha sportmászó helyre, ami meglehetősen korrektül van biztosítva, kompakt és rendkívül napos, izzadásra alkalmas hely. Illetve szereztünk vega kajákat, lavoshit meg csípős és nem csípős ajvárokat, sajtokat és David the Builder brandyt, laposüvegben.

Climbing region Arsha
Distance from Kazbegi: 3 km
The region is newly accessed and there are 30 sport lines.
Trad and multi pitch climbing possible.
Height of the wall: 120 m, width: 250 m
Best time to climb: June-October but if good weather  its possible to climb even in the winter. 
What you need: 60m rope, 15 quickdraws, helmet.

Rock climbing Kazbegi – Climbing in Georgia (wordpress.com)

Felmenetel


Kazbegiből fogni kell egy taxit vagy valakiket, akik mennek fel Jutába. Az út egy órát vett igénybe, Delikával. Juta faluból egy lovat fogadtunk és két óra alatt felértünk a táborba. Lovas srác a végén kicsit eltévedt, így noszogatni kellett egy picit, de semmi gond, addig mondta menjünk körbe mert arra nehezebb az ösvény. A Paid camp domboknál találtunk egy laposabb részt a sátornak, amit eső előtt fel is pattintottuk, illetve az Erdész Andris által rám hagyott ponyvát kifeszítettók egy kőhöz, amit raktárként használtunk. Főzni már az említett lemeztetős buszmegállóban tudtunk, jött az első eső. ami két napig tartott.

Felhős basecamp vibeok


Két eső között megnéztük a gleccser szélén lévő ösvényt, ahol bivakokra bukkantunk. Ez az út vezet fel- ill le a Javakshishvili Circus néven futó gleccserhez és déli oldali utakhoz.

Tikanadze

Csani első Kis Ázsiai túrája révén elég izgalmasnak ígérkezett a dolog, így jó ötletnek tűnt egy lazább 2B fokozattal való kezdés a palabányában.

Csani első Kis Ázsiai túrája révén elég izgalmasnak ígérkezett a dolog, így jó ötletnek tűnt egy lazább 2B fokozattal való kezdés a palabányában.


Az első mászónap felmenetel után ami kiadta eső és vihar nélkül. Kellemes 5:30 körüli indulással feltúrtuk a táborból látható nyeregbe, ahonnan indult a Tikanadze gerince.
Az első csúcs mászása javarészt apróra mált palaszerű vulkanikus (Weetbix rock, startrek szikla, palabánya és (f)ostya) kőzeten zajlott. Egy megfűzött tömbnél standolva 30 méteren kötelet is elővettünk, hogy utána megakaszthassak 4 méterre egy hevederrel átdobott tömböt, illetve a csúcs előtt megvezessem egy másikkal majd standoljak a csúcstömbön.

Csanád Half-Hand


Innentől jött a gerincen egy érdekesség, két különféle kőzet váltogatja egymást, az előbb említett fekete ropogós és egy világosabb, gránitra hajazó, lényegesen kompaktabb kőzet, ami remekül tapad és nem feltétlenül málik egyből szét. Képeken látszik az A oldal és B oldal váltakozása.
Talán ez volt a legfontosabb ezen a túrán, hogy képbe kerültünk a kőzettel, formákkal stb.

Takaishvili

Közelítve a második csúcshoz arra gondoltam, picit fűszerezzük már meg és ne gyalogoljunk fel, hanem másszunk egy kicsit.

Nagyon sokat akarom gyakorolni a gerincmászásokat.

Találtunk egy kis bevágást, ami egy másikba vezetett át, majd pedig kis mászás után egy meseszép perlongyűrűs tömbben végződött. Innen még két hosszt másztunk, majd Csanád kellemesen elmosolyodva állt a Takishvili csúcsán.


Topo szerint a lefele út valami “eroded kulaár”-on keresztül vezetett, amitől egyikőnk sem érezte magát boldognak. Végül lefelé mászás közben a nagyobb kuloárt találtuk biztonságosabbnak, később nyomokat is találtunk benne. Az erodedbe belenézve ez lényegesen jobb döntés volt. Ez a gond a topoval, hogy sokszor már nem feltétenül tartalmaz naprakész infókat.

Ennyi, örültünk és ettünk mindenféle porlevest meg lavoshit. Másnap aktívan pihentünk. A közbe érkezett Litvánok beszálltak a Counterforceba, addig mi felsétáltunk a következő beszállás elejéig, körbenézni, meg hagytunk fent két kötelet, kis vizet. A falakhoz vezető utat nagyjából felfedeztük, majd lementünk és néztük ahogyan több órán át esik az eső és szép vizes lesz minden.

Nehéz új infóhoz jutni. Itt épp egy új út a Counterforce topoját mutatja egy Litván kolléga


Javakhishvili

Na itt jött a matek, hogy mi legyen, menjünk a Chelidzere(4B) vagy valami mászósabbra. Végül meggyőztem Csanit, jó lesz az a Serebriakovi (5A). Az út egy rámpáig való kommandózással kezdődik, utána végig egy vízmosásig a rámpán mászkálsz.

From the Chaukhi camp (CAMP-1) go to the South-east directions, follow the grassed hill and traverse 100 m. get in the platform and go on 120 m. Pass the big stone and with the sloping couloir ascend on the platform which is located at the bottom of the wall 50 m. From here straightly move to the rock plate by the cornice on the left side passing the cornice in the easiest point 50 m. Go to Fireplace bottom. After climbing 20 m. in the Fireplace; get expanded and arise into platform. Here the climb distance is 20 m. after that route pass on the fallen platform. 5-6m. from the left follow the right direction of the wall and you’ll reach the platform – 50m. Traverse 50 m. on the right from the narrow rock go to gently moved mountain range 20 m. on the left side and get in the wide Fireplace, which exit to the platform – 20 m. Walk 100 m. on the fallen slope and make traverse 50 m. on the left side. from here pass the mountain range with the widely easer climbing Firewall, follow 100 m. to ward the mountain range and get on the peak.

Descend: From Javakhishvili peak with the ЗА route duration: 9-10 hours.

Javakhishvili Peak from north, Serebriakov’s way (С), 3733 m., Rock climbing (gudauri.travel)
Eleje

Innentől jön a köteles akció kb 600m. Három hosszból mentünk fel az első pillér tetején lévő “Fireplace”-ig. Eléggé törékenynek éreztük a kőzetet, rengeteg laza kővel, amin át kellett mászni, kerülni nincs lehetőség. Útközben találtam 1 szöget. Standhelyek egész jó repedések voltak. III


Innen a klasszik megütögetős módszer eredményei által barnuló alsónadrággal másztunk át egy táblát, az áthajlás bal oldalára érve (orosz cam agyig betolva), majd felette egy kéményben standolva. Sok, nagyobb elváló pikkelyen keresztül kellett bindzsizni, nem az a megfogom darálom stílus sajnos. IV/V

Schöne platte
Tövig tolt cam
Lenéz

A kémény viszont nagyon élvezetes volt, pár laza krumplikőtől és pikkelytől eltekintve stabil volt, majd egy pilléren át balra kimásztunk egy párkányra. Ismét egy újabb “Fireplace”-hez értünk kb 50 méter után. Innen telibe romlott a kőzet, így jobbra travezáltunk először egy kb 20 métert, majd onnan további 10-et egy kellemes standhelyhez érve. V

Első kémény
Bevágás előtt


Innen egy picit balrább tartva, a következő pillér tetejéig egy álomszép bevágást másztunk át, (aminek a beszállása erősen a Lokomotive átlépésére emlékeztetett).Pakolható, kompakt, jó fogások, szép lépések. Ezt vigyorogva toltuk át, Csanit még közben a helyi Havasi Csókák is egyre közelebbről (kartávolságból) nézték (Hess…HESSSBAZDMEG). Egyébként körözött felünk egy ijesztően nagy sas is. Szép állat, nem kizárt, hogy mászókat eszik. V.

Ez jó volt




Innen még jött két-három összekötő (IV-V) hossz körülbelül hasonló nehézségben, hasonló minőségű kövön, a szokásos párkány-“fireplaceken” át, majd egy ocsmány traverzet kezdtünk meg. Ez kb. 100 méter volt, aminek a végén jött egy kötélhossznyi szikla, majd megint egy hasonló négykézláb termelős omladékoldalra kerültünk. Innen már csak 3 kötélhossz választott el a csúcstól, aminek gerincét már egészen közelinek éreztünk.

Csani rombolt egy adagot, amíg én bambultam a napot, majd újra, valamelyest szolidabb sziklákhoz érve egy kis mászás volt hátra és kiértünk a csúcsgerincre.

Már kár sietni

Innen már csak annyira futotta, hogy ereszkedtünk egyet a csúcson lévő tömbről, majd kis keresgélés után visszaslattyogtunk a sziklakert bivakba. Alváshoz kipakoltuk a köteleket, bivakzsákokat, hátizsákokat amennyire lehetséges, majd egy pár méteres két oldalt fix standot csináltunk.

Cozy valhalla bivouac


Hajnalban amikor Csani már egész kényelmesen durmolt, megpróbáltam fordulni egyet, hogy ne tartsam a térdeim, majd ezzel a mozdulattal a seggem alatt lévő kövek fele lefordult. Ezekután mondjuk ki tudtam nyújtani a lábam, de nem annyira éreztem a csít az alváshoz.

Lefelé

Napfelkelte után megvolt a lesétálás a megfelelő kuloárban, majd innen balra egy nagyon szép tömböt találtunk. A kötelek állapota kezd romlani, a mezőgazdasági perlongyűrűk egész jól bírják azonban. Az ereszkedés során ismét rengeteg laza kővel találkoztunk. Szigorúan a Bálint által javasolt-preferált magunkra szedős módszerrel csapattuk. Működött is. 60-as kötéllel 7 ereszkedésből leértünk a falról egészen az alatta levő kuloárban levő hómező aljáig.


Innentől a gleccser oldalán át le a közepéig kellemesen bukdácsolósan sétálva közlekedtünk. Jött egy párocska, akik előző este fel is refiztek nekünk fejlámpával és jól megbeszéltük, hogy ki merre. Ők az ereszkedésnek használt normál úton (3A) indultak fel, majd később vissza le. Litván barátaink is elindultak az északi oldalról, szóval a völgyben lévő összes mászóparti a Javakshishvilin volt.
Körülbelül három órát vett igénybe a lemenet. Napos idő volt, le kellett öltözni meg fotózgattunk is.

Elvileg Magyarok még nem álltak fent, de ettől sokkal fontosabb, hogy Valhalla Alpine Club tagok sem. Eddig.

Csanád idezeteit is beszúrtam.

5A – Ascent (at least 600 m) on a peak between 3000-7500 m or traverses at this height. The route would have long rock sections of III-IV with some pitches of V, or snow and ice sections of 300-400 m or more of V. The route could take 10-15 hours or more and would require the insertion of 20-40 pitons or more for belaying. Traverses combine at least two routes of Grade 4B and 1 route of Grade 4A.

Russian Alpine Grades : Facts & Information : SummitPost

Szólj hozzá!